"A pénz nem boldogít! De jobb egy limuzinban bőgni, mint a villamoson"
Várkuti Géza
Forex tréding - az alapoktól a mesterfogásokig
Fizetéskiegészítéstől az önálló egzisztenciáig
Szemelvények
Kezdőknek
...A kilencvenes évek közepe óta, valamint az Internet térhódításával, privát személyek részére is lehetséges az, ami eddig csak nagyobb Investment-bankok privilégiája volt. Nyugaton (legalábbis Németországban) ma már majd minden nagyobb cégnek saját devizakereskedelmi osztálya van. Rossz nyelvek szerint a Volkswagen több pénzt keres ezen a módon, mint autóeladással. S ha a proporciók valószínűleg el is vannak torzítva, azért van bennük valami. Ma már egyre több magánember foglalkozik trédinggel, akárcsak mellékkereset megszerzése szintjén. Nem messze az idő, amikor, mint ma egy komputer operációs rendszeréhez hozzátartozik egy internetböngésző, úgy a jövőben ugyanolyan természetesen hozzá fog tartozni egy trédingszoftver.... "
"....Nos, mire is van tehát szüksége a starthoz: egy komputerre szélessávú internet hozzáféréssel (a szoftvert a brókerek ingyen adják), némi tőkére, tudásszomjra, önfegyelemre és kitartásra. Ne feledjük: a csiga a kitartásának köszönheti, hogy annak idején elérte Noé bárkáját. Nemde?..."
Félhaladóknak
...Hogy egy tréder sikeres lesz e vagy sem, arról egyedül az dönt, hogyan kezeli a veszteségeit.
A veszteség jó dolog, ha az ember minden egyes alkalommal levonja belőle a konzekvenciát, és tanul belőle. Legyünk őszinték a felnőttek is csak öreg gyerekek. Márpedig egy gyereknek hiába mondja az ember, hogy ne játsszon a gyufával, addig próbálgatja, amíg meg nem égeti magát.
Még egy szempontból fontosak a veszteségeink. Nevezetesen, hogy csak azokra van közvetlen befolyásunk. Gondoljon utána, nyereséges tréding azt jelenti, hogy többet nyerünk, mint amennyit veszítünk. Hogy egy adott trédben mennyit nyerünk, arra nincs befolyásunk, hacsak nem negatív értelemben, vagyis hogy idő előtt kiszállunk egy trédből és ezzel nyereségünket vékonyítjuk. Pozitív értelemben nem tudjuk befolyásolni, hiszen a kurzus addig megy, amíg ő akar, és nem addig ameddig mi szeretnénk. A veszteségeinkre viszont van befolyásunk, azokat kordában tudjuk tartani. Ennek az eszköze az a bizonyos biztonsági háló, a Stop/Loss. Na, de menjünk sorjában…
Nézzünk egy példát. Vegyünk 10 embert, adjunk mindegyiknek 1000$-t, és játszunk fej vagy írást. Dobjunk fel 100-szor egy érmét. Minden dobás előtt eldönthetik a játékosok mennyit tesznek fel az adott dobásra. Amennyit betettek, annak a 2szeresét kapják ha nyernek – vagyis a kockáztatott összeget, és még egyszer annyit. (Pontosan, mint a rulettben, ha valaki pirosra vagy feketére, ill. páros/páratlanra játszik. Az egyszerűség kedvéért tekintsünk most el a zöld 0-tól.) Az esélyek abszolút egyenlők. Azonos a kezdőtőke, minden dobásnál 50/50% esély, 100 dobás elég nagy szám ahhoz, hogy a szerencse forgandóságát kiegyenlítse. Mit gondol a 100 dobás után mindenki ugyanúgy a pénzénél lesz? Matematikailag ez lenne logikus, nem? Higgyen nekem, lesznek, akik az összes pénzüket elvesztik, és lesznek győztesek. Miért?...
Haladóknak
Elliot hullámok
Ez a teória szintén egy kicsit a vesszőparipám. Rendkívül érdekes, hasznos elmélet, azonban meglehetősen bonyolult. Egyesek szerint évek kellenek hozzá, amíg az ember valamelyest használni tudja. Ezért aztán most igazán csak nagy vonalakban beszélek róla, inkább csak étvágygerjesztőként. Remélem következő kötetemben részletesen írhatok erről a tézisről is.
R. N. Elliot elméletét a húszas évek közepén kezdte el kidolgozni. Ne feledjük akkor még nem létezett komputer, Elliot kénytelen volt a tőzsde részeredményeit egyenként, akkurátusan milliméterpapírra felrajzolni. Mai szemmel nézve egy hihetetlen türelmet igénylő teljesítmény. Talán éppen ebben van az ok, miért tudják manapság csak kevesen alkalmazni ezt az elméletét. A komputer leszoktatott bennünket a türelemről, a gondosságról, precizitásról. Ami nem megy gyorsan, az már jóformán nem is érdekel bennünket. Elméletét pedig csak akkor lehet alkalmazni, ha minden (és egyáltalán nem kevés) szabályát maradéktalanul figyelembe vesszük. Az Elliot-tréderek nem is olvasnak gazdasági, vagy politikai híreket, kizárólag a szabályzatot alkalmazzák – és megdöbbentő sikerrel!
Elliot felfedezte, hogy akármilyen értékpapír mozgását vizsgálta, újra és újra hasonló, majdhogynem azonos struktúrákat fedezett fel. Odáig fejlesztette teóriáját, hogy megdöbbentő bizonyossággal előre meghatározta a 29-es tőzsdei krachot, majd pedig az azt követő évek tőzsdei alakulását. Elmélete általános érvényű, bármilyen értékpapírra, nemesfémre vagy olajra, és természetesen devizákra is alkalmazható. És pedig csaknem minden időfeloldásban.
Mi itt csak a felszínt tudjuk megkarcolni, törvényeiről akár több kötetes könyvet is lehetne írni. Na de nézzük az alapokat. Az egyszerűség kedvéért beszéljünk most egy bikás, vagyis felfelé haladó piacról. Az elmélet megfordítva, medvés piacra is igaz.
Elliot szerint a piac hullámokban halad. Megkülönböztet impulzus-hullámokat, és korrekciós hullámokat. Először mindig egy impulzus-hullám keletkezik, melyet 5 al-hullámra bont. Az első hullám csúcsát 1-essel jelöljük. Ezután következik egy visszalépés (csökkenő ár), ennek mélypontja a 2-es. Majd megint egy felfelé haladó hullám, 3-as csúcsponttal. Majd egy újabb visszalépés, végpontja a 4-es számot viseli. Végül az utolsó hullám felfelé, vége az 5-ös pont. Itt vége van az impulzus hullámnak, és következik egy 3 hullámból álló korrekciós időszak (A,B,C-vel jelölve). Utána folytatódik az emelkedés egy azonos formációval. Bonyolultan hangzik, nézzük meg egy grafikán:...
